DiliPos.com – Atu rezolve funu ne’ebe dadaun ne’e lao dadaun Organizasaun internasional Heavenly Culture, World Peace, Restoration of Light (HWPL) husu harii dame atu proteje moris ne’ebé lakon iha funu no harii orden dame ida ne’ebé sustentavel.
Se konflitu la bele halakon, funu mós tenke sai dalan atu rezolve problema ne’e to’o hetan pas no dame.
Hanesan agora dadaun akontese funu nafatin realidade polítika internasionál nian. Konflitu armadu kontinua mosu, maske iha lei internasionál funu la lakon. To’o bainhira maka umanidade tenke kontinua tahan siklu ida-ne’e.?
Tuir komunikadu ne’ebe DiliPost online asesu, Tersa feira (17/03) husi organizasaun internasional HWPL mensiona liu husi Declaration of Peace and Cessation of War (DPCW) ne’ebé deklara ona iha loron 14 fulan Marsu 2016, aprezenta ona hanesan proposta ida hodi hatán ba pergunta sira-ne’e.
Bazeia ba esperiénsia husi Prezidente HWPL Man-hee Lee nu’udar estudante soldadu durante Funu Koreia, nia hasoru estragus funu nian. Konviksaun katak siklu ne’e haruka foin-sa’e sira ba funu dala barak tenke hapara ho jerasaun ida-ne’e ikus mai inspirasaun inisiativa pás internasionál sira.
Iha loron 18 fulan-Setembru, Simeira Mundial ba Pas, ne’ebé hala’o iha Seul, iha loron 18 fulan Setembru tinan 2014, sai hanesan pontu importante ida. Iha eventu ne’e partisipante hamutuk 1,933 hosi nasaun 152 partisipante sira fahe konsensu katak padraun internasionál la’ós de’it atu responde ba konflitu sira hafoin akontese. Maibé, mós atu prevene no institusionaliza kooperasaun.
Atu tradús vizaun ida ne’e ba forma konkreta, HWPL lansa ona Komisaun Internasional ba Direitu ba Pas (ILPC) iha tinan 2015, ne’ebé kompostu husi peritu direitu internasionál sira husi mundu tomak.
Liu husi revizaun legál no konsultasaun, komisaun ne’e kompleta ona elaborasaun ba DPCW, ne’ebé kompostu husi artigu 10 no artigu 38 Klauzula, ne’ebé ofisialmente deklara iha 14 Marsu 2016.
Padraun sira ne’ebé DPCW propoin
DPKW estabelese padraun sira kona-ba utilizasaun forsa no prosedimentu sira ba rezolusaun pasifika ba disputa sira. Nia mós reforsa prinsípiu kooperasaun internasionál no seguransa koletiva, no mós inkorpora papél relijiaun no sosiedade sivíl nian iha kuadru institusionál nia laran.
Dokumentu ne’e la nega orden legál internasionál ne’ebé eziste. Maibé, foka liu ba klarifika prinsípiu sira ne’ebé konkorda ona no estrutura prinsípiu sira ne’e atu nune’e bele funsiona ho efetivu iha prátika. Ida ne’e signifikativu tanba ida-ne’e reprezenta tentativa atu la’o liu orden ida-ne’ebé prevee funu hanesan meiu atu rezolve konflitu.
Pergunta ne’ebé DPCW hato’o mak simples: maske iha konflitu, sira tenke nesesariamente rezulta funu?
Habelar apoiu internasionál
Hahú kedas husi ne’e DPCW hetan ona apoiu husi organizasaun internasionál no parlamentu nasionál sira. Orgaun Parlamentar Rejional – inklui Parlamentu Pan-Afrika (PAP), Parlamentu Sentral Amerikanu (PARLACEN), no Parlamentu Latin-Amerikanu no Karibe (Parlatino) – adopta ona rezolusaun sira ne’ebé apoia inisiativa ne’e, maizumenus 900,000 hetan ona aprovasaun husi nasaun.
Ida ne’e hatudu katak difusaun norma la’ós de’it akontese liuhusi diplomasia estadu nian. Maibé, mós liuhusi sosiedade sivíl, mais realidade nafatin kompleksu. Konflitu internasionál kontinua nafatin no polítika podér nafatin iha.
Transformasaun ne’ebé haree ona husi DPCW sei kontinua la’o hela. Liu husi tempu funu nian; husik dame sai nu’udar liman-rohan ba jerasaun sira iha futuru
Ba tempu naruk, ema hotu ona konflitu liu husi funu bainhira akontese. Modelu determinasaun orden liu husi podér ne’ebé aas liu mak repete fali ona.
Kestaun ne’ebé hato’o husi DPCW ne’e estruturál. Maski konflitu la lakon, dalan ne’ebé sira hasoru bele troka. Kestaun ne’e mak bele harii orden ida-ne’ebé jere konflitu tuir padraun no prosedimentu, kooperasaun no instituisaun sira, la’ós liu husi konflitu armadu sira.
Iha dekade ida-ne’e mak períodu ida hodi hamosu kestaun ida-ne’e ba komunidade internasionál no halibur baze institusionál no sosiál sira. Knaar ne’ebé sei hala’o iha futuru mak atu asegura katak padraun hirak-ne’e funsiona iha orden internasionál nia laran.
Dalan Saida De’it Mak Ema Tenke Halo?
La’ós iha dalan ida-ne’ebé funu nafatin hanesan meiu atu rezolve konflitu, maibé ida-ne’ebé buka atu estrutura no institusionaliza dame.
Konflitu sira bele la bele evita. Maski nune’e, se sira hetan lisensa atu sa’e ba funu ka sira hetan liu husi padraun ne’ebé la hanesan, ikus mai depende ba ema nia desizaun.
DPKW reprezenta esforsu ida atu fó kuadru institusionál konkretu ida ba tranzisaun ida-ne’e. Diskusaun no expansaun globál iha dekade liu ba hatudu ona katak vizaun hanesan ne’e bele.
Sei iha pergunta ida tan: Padraun hirak-ne’e sei sai huun iha orden internasionál, ka sei iha deklarasaun seluk tan? (**)
